Felsőgagy ősidők óta a központi településekhez tartozik.

A település története


Felsőgagyban már az ősidőkben lakott hely volt. Eredetileg az Aba nemzetiségből származó híres Gagyi család birtoka, amelyhez hozzá tartozott Alsógagy, Gagyvendégi és Gagybátor is. A falu legnépesebb 1883-ban, amikor 627 lakója volt. Ez időben a Fáy család birtoka.
A község fölött messzire kimagasló dombon áll a XYIII. században épült műemlék jellegű római katolikus templom, amelyet gróf Fáy Ferenc nagyváradi kanonok emeltetett. A templom falában van befalazva Gagyi László sírköve, amely egyike hazánk legrégibb címeres sírkövének. A templomdomb déli oldalán állt a középkorban a Boldogasszonyról elnevezett bencés apátság.
1935 évi monográfia szerint: "a községben van a Darvas (Ferenc) család szép úri laka, amely a XVIII: század elején épült ott ahol a Gagyi család kastélya állt. A kastélyt hatalmas (100 hold kiterjedésű) vadregényes völgykatlant elfoglaló park övezi."
A ma álló kúriát az erdélyi származású báró Huszár László építette a leégett Darvas-kúria helyén a XX. század elején. A báró, - aki nagy Afrika utazó vadász volt - erdélyi (Abafa) palotái mellett csendes vadászházként használta. A Szárazvölgy egyetlen vízfolyása ebben a parkban ered. Több forrásból megerősödve, kis tavacskát képezve hagyja el a parkot a Vasonca patak. A kúria, - korábban műemlék jellegű épülete - tipikus kisnemesi kúria, barokk szimmetrikus elrendezéssel, klasszicista stíluselemekkel. A ma hozzá tartozó 2.5 ha-os park észak-keleti végén helyezkedik el a harmonikus tömegű épület. Ékessége a címerrel díszített, 4 klasszicista oszloppal alátámasztott timpanonos főhomlokzat. A kúriához tartozik a templomhegy alatt húzódó pincerendszer. A 3 m széles falazott pince ma 70 méteren járható. A pincerendszer a középkori kolostorhoz tartozott, a legenda szerint a templom alá és 40-50 km hosszan északi irányba vezet el. A szabadságharc bukása után Rákóczi Ferenc állítólag ezen keresztül menekült Szpsibe.
A kúria új tulajdonosa, a hosszú évekig TSZ kezelésben lévő épülete, eredeti stílusát visszahozva helyreállította, korszrűsítette és természetbarát falusi túrizmus céljára kívánja hasznosítani. A település népessége napjainkban 175 fő: a településhez 14,5 km terület tartozik.

A telelülés minden év szeptember 8.-án Mária napi búcsút tart.